Nagygéc – a szellemfalu

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mindössze két kilométerre Csengersimától, a román-magyar államhatár és a közeli Szamos mellett fekszik az egykori Nagygéc település. A szellemfaluba vezető úton villanyvezeték is jelzi, hogy valami élet a mai napig is van az egykoron 700 lelkes település környékén. A falu lakói az 1970-es árvíz levonulása után a közeli Csengerben, illetve Csengersimán telepedtek le. Az egykori Nagygécen mára csak egy-egy téglaház, magtár és az Árpád-kori templom maradt meg, a vályogházakat elsodorta az áradás.

Emléktábla az egykori falu határában

A trianoni békeszerződés után a határ mentén felépített ún. lokalizációs töltés a település nyugati részén húzódott, így a falu a kelet felől érkező nagy árvizekkel szemben védtelen volt. 1970 május 13-án a medréből kilépő Szamos folyó éjjel érte el Nagygécet és a falut teljes szélességében elöntötte. A település lakosságát evakuálták, ezt követően pedig nem engedték őket vissza otthonaikba. A hatóságok akkori döntése alapján húsz évig tilos volt az építkezés a területen.

Nagygéc az árvíz idején (1970 május)

A falu lakói az árvíz levonulása után a közeli Csengerben, illetve Csengersimán telepedtek le. Az egykori Nagygécen mára csak egy-egy téglaház, magtár és az Árpád-kori templom maradt meg, a vályogházakat elsodorta az áradás. A határ túloldalán a románok tetézték a katasztrófát, amikor hadseregük egy rakétabázis védelme miatt felrobbantott egy gátat. Nagygécet 1981-ben Csengersima közigazgatási területéhez csatolták. A falut mára benőtte a gaz, 2011-ben mindössze öt házat laktak, amelyekben 10 fő élt és az építési tilalmat nem oldották fel a hatóságok. 2014-ben a Megmaradás Temploma terv keretében megkezdődött a templom felújítása, valamint egy kilátó és egy látogatóközpont építése.

A megmaradt vályogházak egyike
A Megmaradás Temploma és az emlékpark
A látogatóközpont madártávlatból

A kéthektáros Nagygéci Emlékparkban őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei Drávaszögtől Csángóföldig, Délvidéktől Temesig üzennek az utókornak. Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg.


Forrás: bicajos.com, wikipedia.org

Képek, videó: bicajos.com

Archív képek: szeretlekmagyarorszag.hu


Ha tetszett a cikk, lájkold Facebook oldalunkat, iratkozz fel YouTube csatornánkra, vagy kövess minket Instagram profilunkon!