Sopron – Fertő-tó – Bécs


            


A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. Igazi alföldi, síkvidéki sóstó. Hosszúsága 35 km, szélessége 7-15 km, tengerszint feletti magassága 114 méter. A tó egész területe 337 négyzetkilométer. Magyarországhoz területének egynegyede, 87 négyzetkilométer tartozik. Területéhez viszonyítva vizének mennyisége rendkívül kevés, mert igen sekély. Közepes vízálláskor átlagos mélysége 60-70 cm, legnagyobb mélysége 160 cm. A tó korát 20.000 évre becsülik a szakemberek. A víz erősen lúgos kémhatású. Gyógyító erejét magas sótartalmának tulajdonítják. A Fertő vizének só koncentrációja 33-szorosa a Balatonénak. A Fertő a vízutánpótlás legnagyobb részét a légköri csapadékból kapja. A Fertő tó környéke és közvetlen partja a történelem előtti időkben is lakott volt. 1847-ben egy régészcsoport kőkorszakbeli eszközöket, edényeket, állati csontokat ásott ki a medréből. Már a római korból is maradtak fenn írásos feljegyzések. Plinius az ie. I. századból Lacus Peiso néven említi. A rómaiak idejében virágzó élet folyt a Fertő-partján, amit számos építménymaradvány és temető bizonyít. A Fertőrákos és Fertőmeggyes között épített Mithras-barlangban a római határőr katonák a perzsa Napisten számára emeltek oltárt. A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem melegvizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, amely kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek. A Fertő és a Rákos patak csatornája kedvelt horgászterület. A tó sajátos szépsége sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhető. 2001. decemberében az UNESCO Világörökség Bizottsága Magyarország és Ausztria közös javaslatára felvette listájára a Fertő-tájat. A Fertő természeti és kultúrtörténeti értékei azóta az emberiség különleges értékei közé tartoznak.

 


MAGYARORSZÁG becs-fertoto-sopron_HUN

Ha száraz a nyár, annak sokféle káros következménye lehet. A víznek 40-50 százaléka is elpárologhat, hőmérséklete elérheti a 32-34 fokot. Minél kevesebb a tóban a víz, annál erőteljesebb a párolgás. Ennek következtében a sótartalom még nagyobb lesz. Ahonnan a víz eltávozik, ott kivirágzik a sziksó. A nagyon hideg és hosszan tartó teleken a Fertő tó nemcsak fenékig fagy be, hanem az iszap is kőkeménnyé válik. A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő. Olyanok, amelyek a nedves, sós talajban tudnak tenyészni. Ezek sókedvelő, tengerparti növények: sásfélék, nád, káka és a boszorkánygyűrűket építő fésűshínár. Összesen 300 madárfajról tudunk, amelyek közül több mint 110 faj költ a tavon és a környékén. A többi pedig őszi és tavaszi vándorláskor telepedik meg itt hosszabb- rövidebb időre. Egy helyen élnek itt a gázló, úszó és bukó vízi madárfajok. Még a Kisbalatonban sem él olyan változatos és szép vízi madárvilág, mint a Fertő nádasaiban. Szürke-, vörös- és kanalas gém, nyári lúd, többféle vöcsök, nádi tücsökmadár, íbisz, nádi poszáta, bölömbika, nádi rigó, szárcsa, réce, bibic, sirály, békászósas, barna rétihéja, kis- és nagykócsag fészkel itt.

 


AUSZTRIA becs-fertoto-sopron_AUSTRIA

Ha száraz a nyár, annak sokféle káros következménye lehet. A víznek 40-50 százaléka is elpárologhat, hőmérséklete elérheti a 32-34 fokot. Minél kevesebb a tóban a víz, annál erőteljesebb a párolgás. Ennek következtében a sótartalom még nagyobb lesz. Ahonnan a víz eltávozik, ott kivirágzik a sziksó. A nagyon hideg és hosszan tartó teleken a Fertő tó nemcsak fenékig fagy be, hanem az iszap is kőkeménnyé válik. A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő. Olyanok, amelyek a nedves, sós talajban tudnak tenyészni. Ezek sókedvelő, tengerparti növények: sásfélék, nád, káka és a boszorkánygyűrűket építő fésűshínár. Összesen 300 madárfajról tudunk, amelyek közül több mint 110 faj költ a tavon és a környékén. A többi pedig őszi és tavaszi vándorláskor telepedik meg itt hosszabb- rövidebb időre. Egy helyen élnek itt a gázló, úszó és bukó vízi madárfajok. Még a Kisbalatonban sem él olyan változatos és szép vízi madárvilág, mint a Fertő nádasaiban. Szürke-, vörös- és kanalas gém, nyári lúd, többféle vöcsök, nádi tücsökmadár, íbisz, nádi poszáta, bölömbika, nádi rigó, szárcsa, réce, bibic, sirály, békászósas, barna rétihéja, kis- és nagykócsag fészkel itt.

 

Reklámok