Bosznia-Hercegovina, a Balkán paradicsoma

Ha egy átlagembert megkérdezünk, hogy mi jut eszébe Bosznia-Hercegovináról, nagy valószínűséggel a második világháború óta, Szarajevóban kirobbant legvéresebb európai katonai konfliktusra asszociálna. Ennek már sok éve vége van, az ország teljesen nyugodt és biztonságos. Az utak minősége teljesen rendben van, habár elég keskenyek és kanyargósak, de Bosznia-Hercegovina sok természeti szépséget és történelmi látnivalót kínál az érdeklődőknek. Már kezdi felfedezni az idegenforgalom, de még jórészt kelet-európaik és közel-keletiek érkeznek ide, a nyugati turistahad eddig elkerülte az országot. 

Bosznia-Hercegovina Montenegró, Koszovó, Szerbia, Macedónia, Szlovénia és Horvátország mellett jugoszláv tagország volt, fővárosa Szarajevó.  Közel száz éve itt lőtték le Ferenc Ferdinándot, aminek a következménye az első világháború kitörése volt. Az ország  (~53 ezer km2) valamivel nagyobb, mint Magyarország területének fele, ahol viszont a magyar lakossághoz viszonyítva kisebb a népesség száma. Ma körülbelül 3,8 millióan élnek Boszniában, de csupán a lakosság fele bosnyák, 30%-os aránnyal a szerbek, illetve 15%-kal a horvátok alkotják a főbb kisebbségeket. Minden tizedik lakos a fővárosban él.

Az ország nagy részét hegyek, s a közöttük elterülő völgyek alkotják, illetve egy rövid, 20 km-es tengerparttal is rendelkezik. Az országban a hegységi táj domináns, csak a Száva és mellékfolyói uralta északi terület fekszik alacsonyabban. Az ország déli része karsztos terület, mely barlangokban, víznyelőkben, gödrökben gazdag.

b2eb1a36003fd3c645d399f9b7b7709bc8f50cf5

Bosznia nem szomszédunk, de ahogy átlépjük a magyar-horvát határt 3-4 óra múlva már a bosnyák utakon roboghatunk. Amint bosnyák területre léptünk, szinte azonnal mecsetek tűnnek fel mindenfelé, amerre csak néztünk. És időnként keresztény templomok. Bosznia mind vallási, mind etnikai szempontból igen heterogén összetételű. Az itt élő bosnyákok nagyrészt muszlimok, a szerbek ortodox hitűek, illetve a horvátok vallása római katolikus. Anno a Balkánt „forrongó félszigetként” emlegették, mivel az etnikai, vallási különbségek véres etnikai tisztogatásokba torkollottak, rengeteg embert mészároltak le tekintet nélkül arra, hogy férfi, nő vagy gyerek. Az utolsó, ámde legvéresebb háború az ország függetlenné válásának évében kezdődött 1992-ben, melynek oka a szerbek és bosnyákok közötti feszültség volt. A szerbek önálló államot szerettek volna, amit Bosznia nem ismert el, ennek eredménye a 3 éven át tartó, a térség legvéresebb háborúja lett. 1995-ben a daytoni egyezménnyel értek véget a harcok, melyek nyomait a főváros ma is magán viseli. És ez alatt nemcsak a golyók okozta sebekre kell gondolni a házfalakon. A lakosság sem felejtette el mi történt itt alig több, mint 20 éve, erre nem egy, a város különböző részein látott grafitik, feliratok is utalnak.

sarajevo
Szarajevó

Ma Bosznia-Hercegovina békés ország. A város viszonylag magasan, egy hegyek közötti medencében terül el. Szarajevó nagyon hasonlít a magyar főváros budai oldalára. Aztán ott van az építkezési stílus: az egykori Osztrák-Magyar Monarchia nyomait fedezhetjük fel, mely mellett szépen elférnek modern kori mecsetek is. Szarajevó történelmi belvárosa igen kicsi, csupán néhány utcából áll, így igen rövid idő alatt felfedezhetjük. Ezen a területen kívüli város a modern Szarajevó, ami magán viseli az egykori szocialista éra nyomait, leginkább a mindenütt előforduló panelházak formájában.

Az óvárosba lépve egy másik világban érezzük magunkat. Kövezett utcák, mecsetek, rengeteg árus, büfék, éttermek, kávézók és teázók. Török stílusú vendéglátóhelyek, perzsa/arab motívumokkal díszített puha párnák és szőnyegek, pici asztalok, shisák (vízipipa). Ezeket a helyeket a külföldi vendégek mellett a helyi – főként muszlim – fiatalok is előszeretettel látogatják. Mint minden városban, ahol iszlám vallású emberek élnek, itt, Szarajevóban is megtaláljuk azt a tipikus bazárt, amit bármely közel-keleti országban várunk. Eltekintve a tömegtől, amely Törökország európai kapuját jellemzi és ami innen hiányzik, a keleti hangulat belengi az óváros kövezett utcáit, egészen törökországi érzés itt sétálni.

img_20160904_102351.jpg

Mostar

Szarajevó mellett Bosznia legismertebb városa, hiszen hídja közismert, a tengertől “csak egy ugrásra” fekszik. Elég sokszínű a turistaözön, nem csak európaiakat, hanem távol-keletieket, sőt, közel-keletieket is láttunk bőven.

Ezen a vidéken futnak végig a Dinári-hegységnek a láncai, melyek Szlovéniában indulnak és egészen Albániáig elérnek. A hegyek közel 1000-2000 méteres magasságig törnek fel, az egyébkét jórészt fehér mészkő sziklákat sűrű, zöld növényzet fedi. Mostar a Dinári-hegységbe mély völgyet vájó, türkizkék, s igen hideg vízű Neretva-folyó partján fekszik. A Neretva a teljes utat végigkíséri az Adriáig, ahol egy részben természeti oltalom alatt álló deltában ömlik bele a sós vizű tengerbe. Nefelejcskék ég, napsütés, 30 fokos meleg. Mostar rászolgált hírnevére, ugyanis valóban nagyon szép és 1-2 óra alatt kellemesen körbe lehet sétálni a városkában.

A bazáron végighaladva a híres hídhoz érünk, bosnyák nevén Stari Most, azaz Öreg híd. A hidat a szerb-bosnyák háború alatt lerombolták, majd nemzetközi összefogással épült ujjá, 2004-re készült el, s a következő évben a világörökség részévé nyilvánították. Az Öreg hidat a Neretva-partról, illetve a szemben lévő másik hídról lehet a legjobban megtekinteni. Magára a hídra igencsak nehézkes a feljutás, annyi turista néz le róla, vagy fényképezkedik. A hídon átkelve folytatódik a bazár, vendéglátóhelyek kínálják a helyi fogásokat, helyi italokat. A híd megcsodálása után érdemes tenni egy kört a városban,  mert így kiérünk a turisták özönéből. Az érdeklődök többsége nem igazán távolodik el az Öreg hídtól, így 5 perc séta után olyan helyi utcák kövein járhatunk, ahol a turisták csak lézengenek. Nagyon szép az óváros, igazi történelmi hangulatot árasztanak a fehér színű kövezett utak, házfalak.

A bazársor végén egymást érik az éttermek, kávézók, fagylaltozók. Csakis tradicionális ételt szabad itt enni, ami rendkívül kedvező áron van és nagyon finom. A keleti hangulat biztosított, mindenhol méz-szín fa asztalok és székek, sokszínű és puha szőnyegek, ülőpárnák.


 

Ha tetszett a cikk, lájkolj minket Facebook-on és iratkozz fel YouTube csatornánkra!

Forrás: vadosutazo.blog.hu
Fotók: vadosutazo.blog.hu