7 pazar kilátással megáldott magyarországi kilátó

Gyönyörű, napos időben az ember szívesen kirándul, és még szívesebben csodál ámulatba ejtő panorámákat. Hazánkban szerencsére rengeteg kilátó már önmagában is impozáns építmény. De miért szeretjük a kilátókat? Fentről minden kicsit szebbnek tűnik. Ráadásul a messzire nyújtózó táj mesebeli látványt nyújt. Következzen most hét hazai kilátó, amit érdemes felkeresni.

A galyatetõi kilátó amerikai közönségdíjat nyert

Galya-kilátó

A Galya-kilátó a Galya-tető egyik csúcsán, a 955 méter magasan az Országos Kéktúra útvonalán található. Ez a 30 méter magas kilátó világhírűvé vált számos díjának köszönhetően. 2015-ben elnyerte a Média Építészeti Díját (MÉD) Épület kategóriában, emellett a közönségdíjat is bezsebelte, majd 2016-ban az Architizer, egy amerikai online magazin közönségdíját, ráadásként az American Architecture Prize (AAP) arany fokozatát is megkapta. Már maga az építmény is impozáns, de a kilátás a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát, a Mecsek és a Magas-Tátra tájaira feledhetetlen, lebilincselő.

 

csergezan-pal-kilato_02-630x420.jpg

Csergezán Pál-kilátó

A Budai-hegység legmagasabb pontján, a Nagy-Kopaszon megtalálhatjuk ezt a hangulatos, vörösfenyőből épült kilátót, ahol 100 lépcsőfok megmászása után lenyűgöző kilátásban lehet részünk. Tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét beláthatjuk. Jól láthatóak a Budai-hegység csúcsai, a Pilis-hegység, a Visegrádi-hegység, a Vértes, a Mátra, a Gerecse és a Velencei-hegység. Az esztergomi bazilika pedig még szabad szemmel is látható. Ráadásul a tájékozódást segítendő a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik, hogy mit látunk a távolban.

 

dsc_0970.jpg

Erzsébet-kilátó

A listáról nem maradhat le az igazi klasszikus, az Erzsébet-kilátó sem. A főváros legmagasabb pontján, a János-hegy tetején található ez a 23 és fél méter magas neoromán stílusban, mészkőből és homokkőből épült különleges alkotás. A kilátóból tiszta időben akár 80 km-es körkilátás tárul elénk, nagyritkán még a Magas-Tátra csúcsai is kivehetőek. Az 1910-ben átadott kilátót Erzsébet királynéról, Sisiről nevezték el. Ráadásul az 20. század eleji Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt.

balatonboglar-gombkilato-balatoni-kilatok-latnivalok-csodalatosbalaton-hajozashu.jpg

Xantus János Gömbkilátó

Ez a 15 méter átmérőjű építmény Balatonboglár jelképé vált. Egy vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedett ki a Várdomb, melynek tetején áll ez különleges vasszerkezet, ahonnan pazar látvány tárul elénk. Elkészülte után megjárta az ’58-as brüsszeli világkiállítást, majd a Budapesti Nemzetközi Vásárt, míg végül az 1960-as végén került mai helyére a sokak által csak UFO-ként emlegetett látványosság, ahol az összes égtáj felé nyíló kilátás páratlan.

 

after

Siófoki Víztorony

Siófok legemblematikusabb épületét a város szívében találjuk. A több mint 100 éves műemlék 45 méter magasan tornyosul a város fölé. Két panorámalifttel juthatunk a kilátó szintre, ahol 360 fokban körbejárható nyitott rész kínálkozik arra, hogy megcsodáljuk a lélegzetelállító balatoni panorámát. A legkülönlegesebb az egészben, hogy a felső rész forog, így egy üdítő mellett ücsörögve is megcsodálhatjuk a teljes körpanorámát. Miután pedig kigyönyörködtük magunkat megleshetjük a Samsung élményközpontot is.

 

8-1

Ranzinger Vince-kilátó

A lista ezen építménye kakukktojás a többiek mellett, hiszen eredeti rendeltetése szerint nem kilátónak készült. A Tatabánya feletti Kő-hegyen álló 30 méteres torony egykor a XII-es akna felvonójaként szolgált, és az 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. Az 1980-ban felállított aknatornyot Bányász toronyként ismerik sokan, pedig a 2008-as felújítást követően Ranzinges Vince bányamérnökről nevezték el, aki rengeteget tett a helyi szénbányászat fejlődéséért. A toronyból jól láthatóak a környező falvak, városok, ráadásul a kiépített turistaösvényen eljuthatunk a város másik nevezetességéhez, a Turul emlékműhöz is.

 

97686120.jpg

Írottkő-kilátó

Írottkő a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, de nem csupán az övé, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland csúcspontja is. Az 1913-ban épült kilátó két ország, Magyarország és Ausztria találkozásánál, és mindkettejük területén fekszik. Neve németül is azonos, azaz Geschriebenstein, mely magyarra fordítva megírt követ jelent. A kilátó mindkét országból szabadon látogatható. Nevét pedig a hegynek is nevet adó sziklaalakzatnak köszönheti, ahol még ma is jól láthatóak a bevésett C B E betűk, melyek egykor az itt fekvő arisztokrácia birtokainak határvonalát jelölték. Ez már a kilátótól mintegy 40 méterre fekszik, osztrák területen.

Ha tetszett a cikk, lájkolj minket a Facebook-on is!

Forrás: kulturparablog
Fotók: Komka Péter, Tuli Marianna