Van ennél szebb és olcsóbb tengerpart Európában?

Hogy a teremtő mennyire nem mér igazságosan, jól mutatja Olaszország: északon jókat lehet síelni, de délen mindig kellemes meleg van. Kirándulhatsz, túrázhatsz, de andaloghatsz is csodás kisvárosokban. Kiegészítés gyanánt ott a tenger és mindezek tetejébe az Amalfi-part. Európa tán legszebb partszakasza, kiegészülve a Vezúvval és Pompei-jel csak egy pár ezer forintos és másfél órás reppenésre van Magyarországtól.

sorrento03

Nápolytól délre egy kis félsziget a csizma szárán. Tágan értelmezve Sorrento és Salerno között húzódik a partszakasz, amely ideális mindenfajta romantikus közjáték helyszínének. A sziklás, meredek partoldalon vezet végig az út. Adódik a kérdés: minek, s hol vannak a házak? Ugyanitt, vagyis meredeken a szilafalba ágyazva, mintegy felragasztva a hegyoldalba. A települések a tengerparti sávot leszámítva így nem vízszintesen terjeszkednek, hanem fölfelé. Úgyhogy semmi sem lehet kellemetlenebb annál, mint mikor a bevásárlás után hazaérve rájövünk: nem hoztunk tejet a boltból.

Sorrento és Salerno viszonylag nagy városok, kellemesek, de sok időt nem nagyon érdemes szánni rájuk, hacsak nem hetekre jöttünk, egyszerűen lesz ennél sokkal szebb is, ráadásul számos hasonlóan vonzó város is van még szerte az országban. Több napos kirándulás esetén érdemes Amalfit tenni meg bázisnak, innen indul ugyanis szinte valamennyi busz a környékre, ráadásul a szállás és az étkezés is olcsó – pizza puccos helyen is bőven tíz euró alatt van, a szállást két főre viszont simán megúszható éjszakánként ötven euró alatt. Ez Sorrentoban, vagy Amalfiban nem működik, a kisebb falvakban akadnak még olcsóbb lehetőségek például Sorrento felett.

amalfi_1

Az ideális útvonal egy nápolyi repülést követően – a Wizznél tízezer alatt behúzható a jegy – buszozással, vagy vonatozással indul Salernóba, majd onnan busszal Amalfiba. Persze a körút helyett oda-vissza is csinálhatjuk, rögtön vonattal utazva Sorrentoba, majd busszal tovább az Amalfi-partra. Autót bérelni ezen a környéken legalább annyira rossz, mint jó döntés. Persze kényelmes, de nem olcsó, a kisvárosokban nem lehet parkolni, úgyhogy több lesz a vesződség, mit amit nyerünk. A buszok viszont kényelmesek, nincsenek tömve és Dél-Olaszországhoz viszonyítva még  a menetrendet is tartják. A jegy olcsó, távolságtól és időtől függően 1,80-3,60 euró, de van napijegy is.

Első nap érdemes Amalfi bebarangolása mellett egy hegyi falut is megnézni, Ravellót. Busszal fél óra, de a sportos sofőrök akár húsz perc alatt is felszaggatnak a hegytetőre. A falucskában van egy várkert, szinte pontosan a hegytetőn. A kert szépen karban van tartva, s pazar kilátás nyílik a tengerpartra és a környező településekre. Állítólag ide járt Greta Garbo is aktuális szerelmével – valóban ideális hely etyepetyézni, meg kell hagyni.

posi1_1

Positano kicsit hosszabb útra van, egy órát kell buszozni Amalfiból. A kis ékszerdoboz a hegyek közé van beszórva, a házak egyik oldalon teljesen benövik a hegyoldalakat, másik oldalon viszont magabiztosan virít a zöld hegy és a fehér sziklák. Szerpentin út vezet végig a városon, de irányban lépcsők is levisznek a partra, illetve fel a hegytetőre. Ha levágnánk az utat, néhány száz lépcsőfokon kell fölmenni – majd le, vagy fordítva. Van helyi buszjárat is, az egyetlen járművel járható szerpentinen, fél óránként köröz, így legalább a lépcsőzés egy részét meg lehet úszni.

Amalfi és Positano között félúton is érdemes megállni a smaragd barlangnál. Öt eurórét visznek csónakázni egy kicsi tóra, amely a víz alól kapja fényt: a barlang lyukas a tenger alatt, ahol betör a napfény, zöldeskékesre festve a barlang vizét. Ne várjunk iszonyatos látványt, de mondjuk a tapolcai tavasbarlanghoz mérve simán megéri az öt eurót.

barlang

Ha nagyon sok időnk – és pénzünk – van, kiugorhatunk Capri szigetére is. A hajóút oda-vissza közel 40 euró, s a szigeten is minden rendkívül drága. Persze a túrázás ingyen van, s Capri erre igazán alkalmas. Az igazi Kék-barlang ott van, de látogathatósága erősen függ az időjárástól, a tenger hullámzásától. Nápoly felé kiszállhatunk a vonatból Pompei romjainál, onnan indulnak a buszok a Vezúvra, nagy élmény körbesétálni a vulkán kráterét.

A festői és egyéb szuperlativuszokkal ellátható városkák után Nápolyt sem lehet kihagyni, már a hazatérés miatt sem. Piedone városa össze sem hasonlítható a partszakasszal: vérmérséklettől függően nevezhetjük nyüzsgő, pezsgőnek vagy undorítóan mocskos koszfészeknek is. Az biztos, hogy Európában kevés ennyire retkes és szemetes város van, de 4 euróért nem sok helyen lehet kitűnő pizzát enni. Ilyen sincs nagyon másol Európában: egy élmény megérkezni a reptérre.

Forrás: fapadosinfo